Felreppent a hír, hogy Trump terrorszervezetté nyilvánítaná az Antifa szervezeteit. Egyrészt szerintem ez egy oltári nagy baromság, másrészt maga az Antifa is egy olyan csoportosulás, ami mára már amolyan boszorkányüldözéssel egyenértékű gondolkodásmód. De nem is ez a lényeg! Valaki a cikk alá belinkelte Cseh Tamástól az Illegalitásban című dalt. Na mondom, ezt nem értem. Hogy jön ez ide?
Leírtam, hogy szerintem ez a "rejtőzködő" párkapcsolatokról szól. Amikor azt gondolom, hogy ő az, de mégsem ő, és ezt elfojtom magamban... Erre leírta az illető, hogy szerinte nem, mert '89 körül Cseh Tamás elég politikus alkat volt. Érdekelte a politika, és ennyi. Na mondom akkor leírom, hogy én mit hallok.
Szóval az illegalitás arról szól, hogy mikor kezdjünk "kegyes hazugságokat" gyártani. De hát az a helyzet, hogy az 88-ban lett már elszúrva. Tehát nem az a lényeg, hogy 88, meg komcsik, meg pártszakadás, hanem hogy tudjuk, olyan nőt vettünk feleségül, akit nem szeretünk úgy igazán sosem. És amikor ez az após előtt kibuggyan belőlünk, akkor mondunk rá valamit, ami a mi igazi problémánkra is megoldás lehet. Tehát míg az apósban az illegalitás nosztalgikus emlékeket ébreszt, addig Balázsnak huncut mód azon jár az esze, hogy tilosban fogja megoldani a dolgait. Innen hirtelen a közös nyelv az apóssal. Ez egy kegyes hazugság. De tudjuk, hogy mi a véleményünk a komcsikról, és tudjuk, hogy hova vezetnek azok a kapcsolatok, melyekben szó sincs szerelemről.
Erre leírta a pali, hogy valóban akár ez is lehet, de ő szó szerint szokta értelmezni a szöveget. Hát basszus én is! Fel sem tudom fogni, hogy két ember tapasztalata hogyan képes ilyen szinten elszállni egymás mellett egy adott téma kapcsán. De biztos velem van a probléma.
Aztán ma reggel bekapcsolom a tévét, és Sajtóklubban pont azt magyarázzák, hogy a liberalizmus egy új ruhába öltözött bolsevizmus, erre meg bejátsszák ezt a beszédet;
"Úgy kellett megélnünk az elmúlt tíz évet, hogy az egyik kezünkben ott volt a kőműveskanál, a másikban a kard -(Orbán Viktor, 2019. július 27.)
Ez pedig pont ugyanaz, mint ez;
"Sajnos, a magyar reakció rákényszerít bennünket arra, hogy csak az egyik kezünkben legyen építő szerszám és a másik kezünkben kardot vagy egyéb védő - és ha szükséges - támadó fegyvert tartsunk." -(Rákosi Mátyás, 1948. június 13.)
Persze az most teljesen lényegtelen, hogy én mit gondolok erről a témáról, csupán érzékeltetni szerettem volna, hogy hogyan működik az, amikor egy konkrét téma, két teljesen egymásnak ellentmondó jelentéssel kerül értelmezésre.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
