Superapu

Ma 2020.02.22. van.

Mostanában minden személyes beszélgetésemet úgy zárom le, hogy nagyon szeretem a másikat, de egyetérteni vele nem tudok. És még a Facebook is letilt hónapokra. És persze ilyenkor elgondolkodik az ember, hogy talán vele van valami probléma. Úgyhogy most pihenésképpen valami olyanról fogok írni, ami nem pörgeti fel a gondolataimat annyira, és egy kicsit kiengedhetem a gőzt. Nem tudom hányan hallottatok már az SCP Alapítvány legendájáról. Röviden, miről is van szó!

Az SCP Alapítvány mottója: Secure.Contain.Protect.



"Az Alapítvány működését értve az egész világon titkos,törvény felett álló szervezet. Minden jelentős állam kormánya által megbízott és felhatalmazott azzal a feladattal, hogy kontroll alatt tartson rendellenes tárgyakat, személyeket vagy jelenségeket. Ezek az anomáliák jelentős veszélyt jelentenek a globális biztonságra, fizikális vagy lelki sérüléssel fenyegetnek.

Az Alapítvány arra törekszik, hogy a civilizáció fenntarthassa a normális mindennapi életvételét. Félelem, kétség, és a személyes meggyőződés miatti aggodalom nélkül. Valamint segít fenntartani a függetlenséget, az ember és földönkívüli avagy rendellenes jelenségek között."

Én most nem akarok belemászni, hogy milyen SCP-ket ismerünk, de ha jobban belegondolunk ezeket értelmezhetjük úgy, mint valamilyen skizofrén élményt. A kedvenc SCP-met veszem alapul, az SCP-1981-et.



"Különleges ellenőrzési eljárások: Az SCP-1981-et egy biztonságos videótárhelyben őrzik a ██-os körzetben. Használat közben az SCP-1981-et nem lehet kivenni a tokjából, vagy bármilyen nagy mágneses erőnek kitenni. Egy Betamax lejátszó, egy analóg televízió elő van készítve a 02-es moziteremben a ██-os körzetben.

Leírás: Az SCP-1981 egy átlagos Betamax kazetta. Kézírással rá van írva, hogy "RONALD REAGAN-T FELVÁGJÁK BESZÉD KÖZBEN". Laboratóriumi kutatások kimutatták, hogy az SCP-1981 szokásos anyagból készült, és a kazettának van széria száma is, mely 1980 szeptemberén készült. Az SCP-1981-t eredetileg egy jegyző találta meg a Ronald Reagan Elnöki Könyvtárban 1991-ben. Mindenki, aki megnézte a kazettát, értesítette a rendőrséget. Egy alacsony szintű rendőrségi nyomozást elvégeztek. Ezután értesítették az Alapítványt, és az SCP-1981 le lett foglalva. A osztályú dolgozókat értesítették, mielőtt észlelték a █████-t. Mélyebb nyomozás után sem derült ki az SCP-1981 eredete.

Az SCP-1981 egy otthoni videofelvétel a korábbi Amerikai elnökről, Ronald Reaganról, amikor az "Evil Empire" beszédét tartja az Országos Evangélikus Szövetségének a Sheraton Ikrek Torony Hotelben, Orlandóban, 1983 augusztus 3-án. Viszont 1 perc és 30 másodpercnél a beszéd lassan megváltozik, míg később olyasnak hangzanak el, melyekről Reagan életében nem tartott beszédet. Az első öt percben több seb, vágás és metszés jelenik meg Reaganon, de a sebek ismeretlen forrásból erednek. Annak ellenére, hogy annyi sérülés van rajta, melyet egy átlagos ember nem bírna ki, Regan tovább tartja a beszédét egészen 22:34-ig, ahol vagy a hangszalagját teljesen elvágják, vagy a TV statikussá válik.

Mikor az SCP-1981-et visszatekerik, és újrajátsszák, Reagan mindig új beszédet tart, sokszor teljesen eltérőt, mint amilyen az előző beszéde volt. A témák tartalmazták: Kínzás, gyerek molesztálás és rituálék. Nagyjából hét visszajátszásból egyszer megjelenik az SCP-1981-1, egy alak fekete talárban és kúpos csuklyában, mely levált egy véletlenszerű embert. Az SCP-1981-1 megjelenésének az oka még ismeretlen.

A beszédek, melyet Reagan tart, furcsa módon olyan eseményeket is tartalmaznak, melyről nem tudhatott. Ezek például a szeptember 11.-ei terrorista támadások, a 2008-as Orosz választások eredményei, és a █████ ██████████. Ezért szigorú idő és munka van fektetve abba, hogy minden egyes visszajátszást felvegyenek. A kazetta lemásolása egy ugyanolyan Betamax kazettára sikertelen volt, habár a televíziót, amin a videó megy, sikeresen fel lehet venni. Minden felvételt az SCP-1981-en csak az arra előkészített felvevővel lehet felvenni, majd továbbítani kell Dr. B█████-nak elemzésre.

A sok év eltelte alatt a nagy természetes mágneses interferencia rontott a kazetta minőségén, mely nehezebbé tette a használható információ kivételét. Továbbá, az elváltozások (melyek Reaganon jelennek meg) rémítő természete miatt "extrémen nyugtalanító", ezért megtekintése után aki a személyzetből émelyeg vagy rosszul van, ajánlott, hogy elmenjenek a pszichológiai létesítménybe egy 3-as szintű kezelésre.

Mivel Ronald Reagan még életben volt az SCP-1981 őrzése alatt, egy felügyeleti hálót létrehoztak, hogy megakadályozzanak bármiféle kapcsolatot Ő és az SCP-1981 között. Semmilyen kapcsolat nem történt, viszont Reagan sokszor "rémálmokról" panaszkodott, mielőtt a mentális állapota romlott."

Ez tulajdonképpen egy klasszikus Paranoid skizofrén élmény. De, hogy mennyire valóság a valóság csak értelmezés kérdése. Ugorjunk a jelenbe! Azaz nem is. Ne tegyünk akkora lépést. Lépjünk csak vissza 10-évet.

10 éve egy 30 napos kísérlet segítségével sikerült kiismerni a Facebook működésének néhány, a háttérben megbújó mechanizmusát.

Bizonyára sokan elgondolkodtak már rajta, hogy mi alapján jelenik meg az egyes felhasználók ténykedése a közösségi oldal legfrissebb (Most Recent) és legnépszerűbb (Top News) nevű hírfolyamaiban. Vajon mi alapján súlyozza az oldal a különböző tagok ténykedését? A The Daily Beast szerkesztői egy most csatlakozó felhasználó segítségével modellezték, hogy mi történik a közösségi hálózaton böngésző tagokkal.

A Facebook a Google keresőalgoritmusához hasonlóan, egy úgynevezett EdgeRank nevű módszerrel osztályozza a személyre szabott hírfolyamokban megjelenő aktivitásokat. Ennek következtében bizonyos ismerőseink gyakrabban jelennek meg a hírek között, míg másokat viszonylag ritkán látunk. A rendszer működésének megértéséhez a The Daily Beast a 60 éves Phil Simonettit vetette be, aki regisztrált a Facebookra, majd egy hónapon keresztül engedélyezte, hogy a újságírók folyamatosan figyeljék, sőt befolyásolják a közösségi hálózaton töltött idejét.

Simonetti minden megmozdulását több mint kéttucat önkéntes figyelte, és folyamatosan rögzítette, hogy mikor, hogyan tűnt fel hírfolyamukban az „újonc”. Megfigyeléseik alapján a következő tízes listát sikerült összeállítani a Facebook működési mechanizmusáról.

1. A Facebook elnyomja a most érkezőket

Szegény Phil hiába írt ki egy héten keresztül napi több státuszüzenetet, újdonsült „barátai” vajmi keveset láttak tevékenységéből. Ez különösképpen azoknál volt megfigyelhető, akiknek sok ismerősük volt és már hosszabb ideje voltak tagjai a virtuális közösségnek.

2. Az ördögi kör

A „láthatatlanság” akkor kezdett megszűnni, amikor az önkéntes ismerősöket utasították, hogy lépjenek kapcsolatba Simonettivel. Ebből leszűrhető volt a Facebook egyik csapdája: minél több ismerősünk kattint az általunk megosztott tartalmakra, annál valószínűbb, hogy a hírfolyamokban megjelenünk. Azonban, mivel eleinte nincsen túl sok ismerősünk, nehezen fognak tudni rákattintani az általunk megosztott tartalmakra. Ha ezt el akarjuk kerülni, kérjük meg azokat az ismerősöket, akik már visszaigazoltak, hogy minél gyakrabban keressék fel profiloldalunkat és kattintsanak a bejegyzéseinkre.

3. A titokzatos „Top News”

A kísérlet következő fázisában azt kérték az önkéntesektől, hogy kontrollált körülmények között lépjenek interakcióba Phil üzeneteivel. A Top News erősen szűrt hírfolyam, ahol akár több órával korábbi bejegyzések jelennek meg, míg a legfrissebb híreknél folyamatosan érkeznek az értesítések ismerőseink tevékenységéről. Ezt a Facebook nagyon tudatosan vezette be: mivel a rendkívül gyors információáradat elijesztheti a felhasználókat – akik ezáltal kevesebb hirdetést néznek meg, érthető módon ez üzleti szempontból nem kívánatos az oldal üzemeltetői számára – míg a Top News sokkal stabilabb, jobban követhető listát kínál. A kísérlet rávilágított, hogy milyen jellegű tartalmakat részesít előnyben az oldalt működtető algoritmus.

4.A legfrissebb híreket is lehet szűrni

Bár Simonetti egy idő után már rutinosan írta be legújabb státuszüzeneteit, fotókat, linkeket és videókat osztott meg, az ellenőrző önkéntesek közül sokan még mindig nem látták aktivitását a legfrissebb hírek között. Ennek több oka is lehet, azonban érdemes az opciók beállításait megnézni a hírfolyamot illetően, itt ugyanis szabályozni lehet, hogy hány ismerőst mutasson egyszerre.

5. Ha nézegetjük valakinek a profilját, nem jutunk előrébb

Bizonyára sokan elgondolkodtak már rajta, hogy feltűnhet-e valamelyik ismerősünknek, ha gyakrabban ránézünk a profiljára. Vajon a Facebook algoritmusa számításba veszi-e ezt a beérkező információ rendszerezése során? A kísérletből kiderült, a válasz határozott nem, ugyanis Simonetti hiába kattintgatott azoknak az önkénteseknek a profiljaira, akik számára még „láthatatlan” volt, a nézelődéstől nem tűnt fel a hírfolyamokban.

6. Ha minket nézegetnek, népszerűek leszünk

Fordítva azonban működik a dolog, amikor ugyanis az önkéntes ismerősöktől azt kérték, hogy gyakrabban kattintsanak Simonetti profiljára, egy idő után már azoknak a hírfolyamában is megjelent, akik korábban egyáltalán nem látták.

7. A link erősebb mint a státusz

Ha egy felhasználó megoszt egy linket a Facebookon, nagyobb a valószínűsége, hogy ismerősei interakcióba lépnek az általa generált tartalommal, ez pedig előnyös az oldal szempontjából. Így nem csoda, ha az algoritmus magasabban rangsorolja a linkeket megosztó felhasználókat. Simonettivel is így történt: amikor az egyszerű státuszüzenetek helyett linkeket kezdett megosztani, ismerősei nagyobb valószínűséggel értesültek ezekről.

8. A fotók és a videók erősebbek a linkeknél

Akárcsak az előbbi esetben, a vizuális anyagok még jobban vonzzák a tekinteteket, ezért az algoritmus a linkeknél is jobban súlyozza az ilyen bejegyzéseket.

9. A szavak ereje

Ha egy bejegyzésre sok hozzászólás érkezik, ez nyilvánvalóan igen előnyös az oldal üzemeltetői számára, ezért a rendszer a láthatóság további növelésével „jutalmazza” a vitaindító – de legalábbis nagy figyelmet vonzó – üzenetek íróit. Amikor az önkénteseket arra kérték, hogy Simonetti bejegyzéseire rendszeresen kommenteljenek, a férfi még több hírfolyamban meg tudott jelenni, ahol addig korábban nem látszott.

10. A mennyiség is számít

A kísérletből kiderült, hogy minél több ismerőse van valakinek, annál kevésbé valószínű, hogy egy „újonc” bekerüljön a rendszer által megjelenített üzenetek közé. Ezért, ha valaki tudatosan szeretné építeni virtuális ismeretségi körét, célszerű elsőként olyan barátokat megjelölni, akiknek hozzá hasonlóan csak kevés kapcsolata van. Így növekszik a valószínűsége, hogy megjelenjünk mások hírfolyamában, ebből következően pedig az is valószínűbb, hogy rákattintsanak, vagy hozzászóljanak bejegyzéseinkhez, ezáltal növelve a közösségi oldalon a „láthatóságunkat”.


Kezdetben a Facebookon nem voltak "oldalak". Sokan, akik mondjuk szeretik a cicákat, egy e-mail címről létrehoztak egy profilt, mondjuk, "Akik szeretik a cicákat" névvel, és így nagyon sok azonos érdeklődésű embert, mint ismerős gyűjtöttek össze. Aztán ahogy változtak a felhasználási feltételek, ezeket a profilokat inaktiválták. 10 év hosszú idő. Ennyi idő alatt visszamenőleg nagyon jól kidolgozott kamuprofilokat lehet létrehozni. Akár mondjuk egy SCP-1981-et is. A játék lényege, hogy te új regisztrálóként ha mondjuk 150-200 embert egyszerre szeretnél ismerősnek jelölni, a Facebook gyanús tevékenységekre hivatkozva azonnal letiltja az oldaladat. De ha egy olyan profilt élesztesz fel, ahol már 10-15 ezer ember van az ismerőseid között, maximum csak járulékos veszteséggel lehet számolni, aminek semmilyen következményei nincsenek a felhasználóra nézve. Így tényleg előfordulhat, hogy Ronald Reagan olyan dolgokról beszélhetett a múltban, amik csak jóval később történetek meg. Ha pedig nagy csoportoknak célzottan küld üzeneteket, akár valós veszéllyel is lehet számolni. Különösen azokra nézve, akik félelmükben egy tekintélyszemélyhez fordulnak segítségért. Gondoljuk csak végig a következményeket!

"Először is jól nézzék meg ezt a tárgyat! Az a neve, hogy könyv. Ez fontos, hogy megnézzék és megjegyezzék, mert szerintem küszöbön áll az az idő, amikor ez a tárgy is ki lesz majd kiáltva veszélyesnek és nácinak. Mert hiszen, ami a könyvben, a régi kiadású könyvekben benne van, az már nem megváltoztatható. Ami fent van az interneten, ami a virtuális világban van, az tetszés szerint változtatható. Ami benne van ebben, az már nem. És ezért veszélyes. És az, hogy az Alexandriai könyvtár leégett, mai napig nem tudjuk, hogy mit veszítettünk, pusztán azzal, hogy soha nem tudtuk elolvasni, mindazt ami ott volt Az ősember ösztöneit láttuk most a nyugati világban. A nyugati civilizációban. Ők már visszaléptek odáig. A mi felelőségünk, hogy ez velünk soha ne történhessék meg És ehhez kérem mindenki segítségét abban is, hogy nem tűrjük szó nélkül, hogy bántalmazzák a tűrő érdemet." -Bayer Zsolt

A "Paranoid Skizofréniát" megemlítik Adolf Hitler egy rég elfelejtett személyiségprofiljában is, amelyet Henry A. Murray írt, aki a második világháború folyamán a Stratégiai Szolgálatok Hivatalának (Office for Strategic Services, OSS) dolgozott.

Ezért a "Anonim Skizofrének" 2020.05.22-re országos megemlékezést szerveznek Theodore Kaczynski születésnapjának 78. évfordulójára.

Unabomber for President!